Na de akkor most jön egy kis élmény beszámolom:
Pénteken elmentem vásárolni, hogy minden klappoljon minden jó legyen. Aztán... aztán becsapot a ménykű. M-el már napok vagy inkább hetek óta gondolkodunk azon, hogy legyen e még egy hörcsögünk, de nem jutottunk zöld ágra. Nos ott abban a messzi üzlet központban az állatkereskedésben meg láttam és bele szerelmesedtem. Annyira aranyos volt amikor ott megláttam abban a kis üveg ketrecben.
És most itt van mellettem az asztalon. Sajnos nem készültek róla első mozzanatos képek, mert sokan voltak itt és még kevesebbet lehettem én vele. A nemét még nem tudtam meg ejteni, de valószínűleg kisfiú lesz. Mindezek ellenére a Picim név rajta fog maradni. Mert Ő az én Picim. Elvégre a saját pénzemből vettem és remélem nem lesz baja. Pici szőrös meleg és izgága. Alig lehet nyugisan meg fogni.
Nagyon szeretem, először ki is ugrott a kezemből félek hogy megszökik.
Oh itt van egy kép róla:
Most épp egy levelet eszik, és olyan aranyos, na tessék most egy levelet rágcsál.
Na de hogy ne térjek el a tárgytól.
Szóval volt egy találkozó, amin jól éreztük magunkat. Legalábbis én probálkoztam hogy mindenki jól érezze magát.
Nagyon el fáradtam. Szinte nem is álltam meg egy pillanatra. Legalábbis M ezt mondta.
A buli jól sikerült legalábbis ezt mondták.
Na de szóval pénteken volt vásárlás Zaku össze szedés haza küldés anyuval. Aztán sikerült este 11re haza vergödni.
Nagyon lassan jutottunk el odáig hogy lefeküdjünk aludni.
Másnap reggel pedig 9-kor keltünk. hogy mire ide érnek addigra nagyából össze szedjem magam, magunk.
Aztán le a vendégek elé. mindenki ide ért egyben és tökéletesen jó hangulatban.
Elkezdödött a buli. anyu is fel kelt hogy dolgozni menjen persze elötte még elmondta hoyg kell paprikás krumplit csinálni.
Elkezdtük a főzőcske de okosant. A paprikás krumpli egész jól sikerült.
Játszottunk rajz versenyt.
Volt "Szép napocska hold" "Keresztből egyenesbe".
Ettünk ittunk jól laktunk. Volt nevetés is. Aztán szépen sorban az emberek kidőlni kényszerültek.
De még elötte készült kép rólunk. Csak hogy ne legyen olyan uncsi a dolog XD
Sikerült mindenkit el helyezni, mindenkinek ágyat helyet adni.
Jót szunyáltunk.
Már aki, nekem reggel korán kinyílt a csipám. fájó háttal megsétáltattam egyik ismerősöm és beszereztük a reggelihez a vajat. Szerencsétlenségemre még kevesebb pénzt vittem magamhoz.
Fájt a hátam de Neji megmaszirozott estére jobb lett a dolog. Végül mindenki hazafele indult. Bár nem ment minden zökkenő mentesen.
Barboszék majdnem az utolsó busszal mentek haza, bár még jó hogy nem mert M itt hagyta a kulcsait és sajnos így vissza kellet jönnie. Itt aludt szerencsétlen és miattam el késett a melóból. Miattam...
Igen megint én vagyok a hibás.
Aztán mikor azt hiszem végre jó napom lesz anya haza jön és közli ez sincs kész az sincs kész semmire kellő vagyok és még csak szót se fogadok.
Valamint ami a legjobban fájt hogy meg tudtam nem maradhat nálam Picim... Anya azt hiszi felelőtlen vagyok és nem tudom életben tartani... Néha dacolni szeretnék vele... néha igazat adok neki. Félek.. félek mert ha Picim meg hal akkor beigazolódik amit mond. és ha életben marad akkor nem tarthatom meg. Mert nekem nem lehet állatom. Picimet is oda fogom adni M-nek ott biztonságban lesz. Kap enni, inni, és mindig figyelve lesz rá. itt meghal, mert nincs rá rendesen vigyázva. Ma is nyitva felejtettem a ketrece ajtaját. Meg tegnap is. Nekem nem való állat. Főleg ilyen kicsi nem. Aggódom érte. Félek elveszítem, hisz olyan kicsi még és húzatott kaphat, meg betegedhet. Le eshet valahonnan. Ezer meg egy veszély les rá.
Holnap rendet kéne raknom az asztalomon, hogy biztonságosan elengedhető legyen itt. elvégre ennyit megérdemel. Bár nem sokáig lesz itt... amit sajnálok mert ugyan félek hogy össze törik a kezemben nagyon meg szerettem. Nagyon aranyos. (igazi ketrec harcos lesz rövid időn belül már lassan úgy csüng mint Pocok tette anno)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése