Ez is el jött és el is múlt.
Itt volt, jó volt, és sajnos szomorú volt.
Valahogy amikor ott voltam a Könyvfesztivál helyszínét adó Millenárison valahogy olyan szomorú volt a hangulat.
Harmadszor ülök le megírni ezt a bejegyzést de még mindig csak odáig jutok hogy szomorú volt a hangulat, és egy kicsit nyomottak is voltunk.
A videón szerencsére annyira nem látszik. De tényleg nyomi volt a hangulat.
Persze nagyon örültem az alap dolgoknak amik történtek, a sárkány tojás, vagy hogy Edmond meg hívott egy programra. Ez mind élmény volt.
Kiadókkal beszélgetni jó volt az egyik ilyen élményem a Mogul kiadónál volt. ahol rá beszéltek egy nagyon jó sorozatra. Persze az első kiadásokat azóta is vadászom, mert az első kötetből csak a második kiadás volt ott. Nem bánom. Élvezem olvasni azóta. De az ottani hölgy nagyon kedves volt, és rengeteget segített a tájékozódásban.
Ezenkívül élmény volt hogy húgomat kicsit kirángathattam a mélabúból és kicsit velem volt.
Haza útról egy vicces pillanat:
Csütörtökön húgommal mentem ki és elvásároltam a havi fizetésemet. na jó nem de igen rendesen bevásároltam. A banya tank tele volt. Még jó hogy vittük.
Aztán húgom ki pakolt belőle a sajátját és fel cuccolt ő is hogy haza megy:
Haza tértem és szépen kipakoltam, de ezt már aki látta látta a videót is róla.
Pénteken suli volt, ráadásul személyesen ott levős, jól ki is facsarodott az agyam a Fizika előadáson. A horrorisztikus elvárások miatt. Végül haza keveredtem.
Szombaton szintén suli volt. Jelenléti először a padban utána pedig a Vár alatti barlang rendszerben voltunk. Csoda dolgokat láttam, például Mamut fogat!
illetve láttunk csontot a plafonba ágyazódva (valamilyen állaté)
Gombákat nőni elég érdekes helyen:
Igen ezek a plafonról csüngenek lefele és tökéletesen el vannak ott ahol vannak.
Jó három órás volt a találkánk a vezetőnkkel, kihasználta minden pillanatát és rengeteg mindent mesélt.
Szóval jól elfáradtam mire a végére értünk, ülni nem nagyon tudtunk. leszakadt a lábam a végére.
Végül csak haza jutottunk :D
Vasárnap párom még el rablót egy kicsit, tehát apukámtól indultunk el.
Menet közben készítettem pár apróságot:
Akikkel találkoztam és tudtam azoknak adtam (a képen nem az összes látható)
Végül de nem utolsó soron, még a program kezdete elött le álltam beszélgetni, annyira jó élmény volt.
Nagyon rég nem fordult elő velem hogy ne előítéletekkel fussak szembe vagy épp kőkemény falakba ütköztem volna mikor könyvekről beszélgetek valakivel. Nem kellett tojáshélyon pipiskedve lépkednem, meg tudtuk beszélni az érdeklődésünket és hát a közös pont természetesen a sárkányok voltak. Nagyon jól esett beszélgetni így. Olyan rég volt.
Végülis a vasárnap zárása jó volt. El készült a videó is:
29. budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál 2024 élmény beszámoló
És ezzel azt hiszem az élmény beszámoló a végéhez ért.
Rengeteg minden kimaradt lemaradt és tuti hogy napokat tudnék rágódni dolgokon ami ott történt. Még is azt hiszem itt az ideje elengedni.