Sugdosnak a füledbe mit érezz, meg bökik a vállad erre figyelj vagy oda nézz.
A végén már azt se tudod mi az igaz és mi csak ámítás.
Itt vagy vagy ott vagy? Nem mindegy? A lényeg hogy abba hagyja a sugdosást, idegesítő... ez a bökdösés, és a színek kavalkádja ez a forgás... Kibírhatatlan.
Legyen már vége!
Be fogod a füled csak hogy csönd legyen, de nem ez a sutyorgás nem marad abba. Még egy pillanatra sem, és végül elhiszed, elhiszed amit mond, amit sugall, mindig neki van igaza. Te pedig bele törődve birka leszel végül, az ö kis fejős birkája.
Mikor birka vagy meg mondják mit csinálj, hogy csináld. Nagyon kényelmes, nincs semmi gondolkodni valód, egyszerűen robotolsz... S nem gondolkodsz.
Gondolkodnál? Minek azt, a hang azt mondja maradj nyugton ad enni, lesz mit inni, az mindegy milyen minőségű, az a lényeg hogy van.
Maradj magadnak, légy csöndben, tartsd a szád, ne hangoskodj, ne akarj sokkal többet, sőt ne akarj semmit, a rendszer mindent meg ad, amire szükséged van. Kényelmes mi? Ez jó így?
Hát a hatfrászt! Hagyjon békén ez a hang! Ne sugdosson ne böködjön! El megyek, el menekülök előle. Már csak kívülről figyelem az eseményeket, nézem a sok birkát... és felsóhajtva megsimogatóm éhező pocakom. Nem kapok enni, nem voltam jó kis birka.
Legyen vége a sugdosásnak, ne adj olyan tanácsot amit te se tartottál be!
Ne bököd a vállam, ne mutass olyan világot, ami nem is létezik!
A kikészült ideg most pedig el pihen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése