Nézem az embereket, és mindről meg van a magam véleménye... igen azok közé a dögök közé tartozom aki véleményt mond, ismeretlenül is, de csak magában. Megtartom magamnak bármi is a véleményem.
Viszont rá jöttem valamire, egy nagyon fontos és egyáltalán nem elhanyagolható tényezőre. Képtelen vagyok a szemükbe nézni. Elmúltak azok az idők mikor képes voltam tiszta lelkiismerettel bele nézni mások lélektükrébe. Nem tudom hogy attól félek hogy elveszek, vagy attól hogy megláthatják mi minden gaztettet vagy romlottságot tükrözök. Nem tudom. Nem jövök rá a titok nyitjára, így marad a vélve nézés. Nagyon keveseknek merek igazán a szemébe nézni. De azok megérdemlik. Nagyon meg. Mert ők nem árulják el amit látnak, de én se őket.
Azt hiszem mára elég volt. Megyek a videóimhoz meg a sok lököttségemhez :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése