Néha utálok nagyobb lenni, néha utálom hogy van testvére. Szeretem a húgom nem azzal van a baj hogy nem... hanem azzal ahogy bánnak velünk a szülök...
Az első probléma: néha azt hiszik hogy egy súlycsoport vagyunk (11 év kor különbséggel) nekem is itthon kell lennem időben, nekem is jó kislánynak kell lennem. nos ne várja el senki ezt egy huszonéves egyetemistától hogy jó kislány lesz... bár velem mázlijuk van. nem járok IHB bulikba nem iszom el minden pénzüket és nem kell a rendőrségre menni értem. Haza járok, csendesek a bulik amiben részt veszek... Nem vagyok egy party arc... Mégis elvárják hogy kb úgy viselkedjek mint egy kiskorú.
Második probléma: Óvják védik a húgom ami tiszta sor mert neki sem árt néha hogy oda figyeljenek rá, de! Igen ezt a szót már kezdem meg szokni mégis szörnyű... de miért kell mindig érte menni? miért kell mindig körbe ugrálni? Miért kell mindennek úgy lennie ahogy ő akarja? Miért nézhet 0-24ben TV-t? Miért nem figyelnek rá oda? Én nem nézhettem ennyi TV-t sőt TV-t is alig néztem. Erre itt van a 12 éves húgom aki kb csak ott ül. fejből nyomja a reklámokat és minden szirszart.
Harmadik probléma: Hiába állítja mind két fél a felnőttek közül akik a szülöm és nevelőm hogy egyforma az elbánás.. nos frászt! Most is ékes bizonyítékát éltem át. Húgom meg lett kérve hogy ugyan seperjen össze. Nem szeret tény de csinálja mg rendesen. Én is utálok már porszívózni. De csináljam meg... sőt csináljam meg a seprést is amit a húgom el mulasztott. Mert csak paposan csinálta meg. Nos nem... elegem van.
Elegem van abból hogy mindig én csináljak meg mindent helyette. ő csak le kezdi meg csinálja immel-ámmal de a neheze mindig az én reszortom...
Elég volt. Fogják már fel hogy 12éves már képes rá, meg tudja csinálni nagylányosan sőt mi több én ilyenkor már magam takarítottam a szobám. (Mert ekkor már a húgom egy éves volt és rám már nem jutott annyi ideje a szülőmnek... a nevelőm már messze járt akkor... mert épp dolgozott)
Szóval ennyi arról hogy a testvérek nincsenek megkülönböztetve és nincsenek ömlengések a kicsiről és nincsenek túl terhelve a nagyok. De persze ez fordítva is igaz lehet. Ki tudja? én csak azt tudom, hogy engem most piszkosul idegesít ez az állapot. Nincs annyi pénzem hogy ellássam magam. Valamint, hogy egyáltalán mindenre legyen pénzem... Elegem van ebből az élet formából....
Megyek mert takarítani kell.. milyen jó formája annak hogy vissza adjak mindent mi? legyen tiszta a lakás.. mikor nem dolgoztam nem volt sulim el fogadtam, de most dolgozok is suliba is járok.. valamint elég sok vizsgám van..
Megyek mielőtt megint fel paprikázom magam.. eddig sikerült meg nyugodni...
Álmodni akarok egy szebb jövőt egy olyan helyet ahol én is érek valamit!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése