Kérdések kérdése

Annyi kérdés kavarog bennem. Felteszem őket és ha tudok válaszolni válaszolok magnak, milyen elmés XD

Mi az igazi barátság? Miért fontos az embernek a tárasság? Miért.... Miért?

Mindig érdekelt mért szeretnék egyedül lenni, mikor félek attól hogy magamra maradok. Miért kell nekem társaság mikor úgy is csak kívülállónak érzem magam, miért ragaszkodom az emberekhez akik fontosak számomra. Talán pont azért mert fontosak nekem.

Olvasok Odett írásaiból érzem, hogy szeretne valamit; érzem, hogy változik, de mi van akkor ha úgy meg változik, hogy én már el is vesztem? Vagy ha nem is így konkrétan vesztem el, de már nem leszek érdekes számára. Félek, félek egyedül maradni. Mégis mindenkit ellökök magamtól. Azt hiszem a világ minden szavát ismerem.

Mi az hogy barátság? Mi számít annak? Mikor mindennap fel hívod, hogy mi van vele? Ha mindennap beszéltek hogy mi történt? Vagy az amikor napokra, hetekre, évekre eltűnik az életedből és hirtelen fel bukkan és ugyan úgy tudsz vele beszélgetni mint annak idején.

Miért szakad meg egy barátság?

Összevesztek, mert jót akartok a másiknak? Vagy, mert egyszerűen meg unod? Képesek vagyunk megunni valakit? Ilyen egyszerű az egész, ha megunod, eldobod? Végtére is nem rokonod...

Rokonok család, Mi az a család?

Mikor egy halmazba pakolt emberek együtt élnek egy lakásba? Nem ez nem család. Egy igazi család ott kezdődik, hogy van benne szeretett. Olyan szeretett, ami feltétel nélküli, ahol az anya meghallgatja a gyerekét és kérés nélkül is segít hisz ez a dolga, az apa tanácsot ad, és segít a helyes úton maradni. Legalábbis a kódex szerint így van. Na de mi a valóság?

Ott vagy egy rakat emberrel körül véve, a barátaid meg válogathatod, a szerelmed kiválaszthatod, de a családod nem válogathatod meg. Láttam szét esett, elvált, csonka családokat. Miért kegyetlen az élet?

Nekem megadatott a rendes család, anyukám, apukám, húgom.... na igen rendes, mi az a normális és rendes? Mi viccelődünk, fapofával mondunk valótlant és kinevetjük, aki elhiszi. Képesek vagyunk sírni, ha boldogok vagyunk és nevetni, ha szomorúak, és ha fáj valami.

Nem vagyunk pénzesek, mégis gazdagnak érezzük magunkat, hisz mienk a szeretett. Egy olyan megfoghatatlan érzés, melyet nem lehet simán más szavakkal definiálni. Át kell élni ahhoz, hogy megértsd, tanítani is lehet, de nagyon nehéz, ha nem lesz mellette érzelem.

Megint ott tartok, hogy nem tudom mi az igazi barátság, és mi az, amiért társasági lények vagyunk, amiért kívánjuk egy vagy több ember jelenlétét, hogy éljünk.