2016. május 19., csütörtök

Péntek 13

Fura babonaság... a péntek 13.-ának mindig szerencsétlennek kéne lennie... nos hát nem tudom... én jól éltem meg... nem volt gond... Felmondtam... és a felmondási papirjaimat intéztem és ez volt az utolsó napom is.
Gondolataim erről a napról:

Sose volt számomra szerencsétlen nap a péntek 13. Mindig úgy gondoltam hogy a nagyon babonás volág önmagát taszítja romba. Ez nem jelenti azt hogy nekem nincsenek babonáim, csak ép kicsit másképp épülnek fel. No de térjünk vissza a mai napra.
Nekem szerencsés. A mai nappal vége a munka viszonyomnak. Nem bánom!
A jövőhetén máshol kezdek. A bolondok napján kezdtem illő hogy egy péntek 13.-án fejezzem be. Három hónapig nem lesz lehetőségem közszférában dolgozni állami cégnél. Ez van. Ennyit kibírok, annak elemére hogy kicsit sajnálom is ezt a helyzetet. De NEM BÁNOM!!! Semmit se bánok ami történt.
Bolond voltam megfizetek érte hát megfizetem de az iskola is!
Na de térjünk vissza az eredeti témához. Péntek van hétvége! Ez önmagában miért rossz? ráadásul három napos hétvége lesz (Majdnem 4 ^.^) ezenfelül kialszom magam, haza megyek anyuékhoz. Valamint jövőhetén elvileg kezdek.
Szóval nekem most épp szerencsés XD !
No és akkor kezdjük az utolsó napot.
Kelt az óra, nagy nehezen az utolsó pillanatban fel is keltem, körbejárom a lakást a nyöveimet lefotóztam hogy dokumentálni tudjam őket, digitális katalógusomba.
Meg az új hajkefémet amint felavattam:
(kicsit hajas... )

Az elődjét három darabra szedtem szét... nem akaratlag.
De ez... ez remélem most bírni fogja a gyűrődést.

Aztán a jószágokat mert mindenki nő és egészséges és rajuk fér a heti ketrec takarítás. Meg aztán jön a húgom és vele is megleszünk. Legalábbis remélem...
Aztán össze pakoltam magamat meg nehezen és olvasással karöltve beérkeztem a munkahelyemre. Ahol is az Igazgató úrnál kezdtem a napot. Aztán a köz szolgáltatási mit tudom én hova kellet lemenni megvárakoztattak mert az úr akihez mentem volna szegénykém késett mert előző nap volt orvosnál, és műtéti beavatkozása volt, de nem akart kihagyni egyetlen napot sem, mert még új volt ő is. Nem is volt toppon de egy rossz szavam se volt, hisz eléggé szétzilálhat mindenkit egy értágítás.
Aztán pakolás a szertárban, végül egy döntés... veszek magamnak egy 2000db-os puzzle-t... mert már nem kihívás az 1000 darabos... és a 1500 darabosat is nagyon könnyen kiraktam.
Vigyázz játékbolt jövök!

Imádom a bürokráciát. Enyi papír felesleges nyomtatgatás... Minek? Ilyen kaput egy rendszert...
Lassan egy ürája ülök itt egy kezdővel aki nagyon rendes velem és szegényke...
Igy lepasszolni... ahh mindegy.
A lényeg kilépek. Felmondok... ahhh végre vége.

A napi beszámolónak vége...
De mellesleg megjegyzem nagyon nem jött össze a puzzle vásárlás... azóta se XD
Dolgozok mint a kis güzü és még egy nyamvadt több darabos puzzle.t se tok megvenni. ez a méreg és nem a cián.

Az új munkáról majd máskor számolok be.
Most irány aludni... mert holnap kellni kell és végezni a dolgom.

Furcsa általában az embereknek az utolsó napról nem az jut eszébe hogy de jó lehet...
Nem... az ember általában azon agyal hogy hogyan tovább.
Nos én is gondolkodtam azon hogyan lépjek tovább, de mázlim volt. Attól még keresek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése