A napokban sikeresen leraktam a csupasz alkaromat egy olyan asztalra amire nem kellett volna. kipattogtam... kentem fűvel, fával, virággal nem múlt el, de a viszketés sem... szépen álmomban véresre vakartam és már a felkaromra is át terjedt a dolog. Kis piros pontok lényegében nem nagyobbak a szúnyog csípésnél... és mégis jobban viszket mint bármi más a világon.
Gyanakvásom az se könnyíti meg hogy allergiás vagyok a melegre, a porra, és természetesen még ekcéma hajlammal is rendelkezem.
A tegnap estét át viszkettem. Olyan poros helyen.. uhh...
És itt kezdődik a mese igazán.
Megérkezem elmosogatok, elpakolok, hogy leülhessek még helyre kell raknom egy csomó mindent. Ezek után ahelyett hogy a saját cuccommal foglalkoznék neki állhatok takarítani. utálok ott lenni. koszos, büdös... és még el is kell viselnem. nem én nem költözöm oda semmi pénzért.
Ha valaki nem képes maga körül rendet tartani üsse kavics... de hogy tisztaságot sem?
Ekkora hányadékot már rég nem láttam. a fürdőben nem megy le a víz, se fürdeni se mosni nem lehet így. a wc-ben ott a háromnapos nyúl pisi a szőnyegen, mellette a nyúlszar, és még csak arra se képes senki se hogy fogja és szépen bele dobálja a toalettbe.
Ezek után ne kapjak agylobot, hogy az egész nap békésen csendben lévő viszketésem az ágyban azonnal előre kap olyan szinten, hogy nem vagyok képes még csak aludni sem, mert bármihez hozzá érek csak viszket, viszket, és viszket.
Hogy ezek után miért is menekülök haza oly gyorsan a saját kis koszfészkembe, mert itt se volt karácsony óta takarítva és rohangálnak a por tigrincsek a földön. de hogy tiszta talpal nem lépek bele egyetlen nyúl ganéba sem az is fix.
Utálom azt a házat, mindenki csak megbámul mikor köszönök nagy nehezen vissza köszönnek, egy egészségeset lélegezni nem lehet mert a bűzös városban van.
Utálok azt a lakást mert mindenről csak az jut eszembe, hogy én még semmit nem raktam le az asztalra, nincs munkám, és itt is csak kitartott vagyok, tehát ellenszolgáltatásokat kell nyújtanom az ottlétemért.
Utálom ezt az érzést.
Valamint nagyon utálom azt amikor szellemjárás van.
Mert van... nem is kicsi... és borulnak a cuccok. tünedeznek le a dolgaim. nem szeretem!
Szóval most kipufogtam magam.
Megyek alszok egy jót a saját ágyamban, ami nem poros... és tiszta az ágynemű... és én is nemsokára tiszta leszek.
Vigyázzatok a gombostűkkel... a legfurcsább helyeken kerülnek elő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése