Hát íme az alkotás (alatta recepttel, még lejjebb pedig a probléma)
Sajnos kihányták a belüket... valamiért nem akartak egyben maradni... pedig nagyon igyekeztem... Egyébként irtó finom lett.. nem tudom mennyi marad meg saját kóstolgatásra.
Szóval itt az eredeti recept:
"
A nyuszis (Bunnies) recept, ha még nem lenne meg:
40 dkg liszt
1 tk cukor
2,5 dkg élesztő
2 tk só
20 dkg tejföl
60 ml víz
4 dkg vaj
1 tojás
Elkészítés:
A vajat, a tejfölt és a vizet egy kis lábaskában összemelegítjük, de nem főzzük. Langyosan belekeverjük a többi hozzávalóval együtt a dagasztógépbe. Az élesztőt meg lehet futtatni is, én nem szoktam. Sima dagasztóprogramon szép fényes, lágy tésztát dagasztunk. A liszt mennyisége tejföl függő. Én 20% os tejfölt használtam. Ha lágy nagyon a tészta akkor lisztezni kell, ha sűrű, akkor egy kis folyadékot, vizet hozzáadni.
Duplájára kelesztjük, majd lisztezett deszkára borítjuk és 16 egyenlő részre osztjuk. Kb 6 dkg-os pici cipócskákat formálunk, mintha zsemlét gömbölyítenénk, csak oválisabbra hagyjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk és konyhai, vagy bármilyen ollóval kis füleket vágunk.
Ezután a szemeket rakhatunk, szemes borsból pl.
Tojással lekenjük és még pihentetjük kicsit, amíg a sütő felmelegszik. Forró sütőben sütjük, amíg szép barna színű nem lesz."
Amit máshogy csináltam:
A recept nem írja, de én tejet is raktam bele és nem kelesztő gépben készült hanem kelesztő tálban pihengetett közben megjárt kb. 35km-rt és szerencsére nem fázott meg, jó meleg volt a kocsiban. Ja és két tojás halt bele, egy a tésztába egy pedig a megkenegetett gombócok tetejére... Sajnos nem néz ki olyan jól, de az íze akkor is finom (^.^)
És a probléma:
Elgondolkodtató problémával kerültem szembe...
Költözés...
Sokaknak nem nagy kunszt fogják a motyójukat és odébb állnak. Nekem tiszta lelki trauma. Mindenhonnan csak azt hallom hogy de jó lenne neked ha el költöznél, arra senki nem kíváncsi hogy félek?
Rettegek attól hogy elveszítem a lábam alól a talajt.
Bár már így is rezeg a léc rendesen. Nem bírom kialudni magam rendesen, álmatlanul üldögélek a gép előtt mert M-től nem tudok lefeküdni az ágyamba, nem akarok közösen aludni, szeretnék egyedül lenni, és hiába szeretném ha nem megy.
Mi lesz ha össze költözünk? Át költözök a rekamiéra? Ez milyen már?
Szóval még álmatlanul próbálok minél több dolgot össze szedni, lassan megírom a listát hogy mi szól mellette és mi szól ellene. Amelyik hosszabb lesz az dönt, de ez megint csak hangulat függő, mert ami most gond az holnap nem biztos hogy az és ez visszafele is igaz.
Azt hiszem megyek eszek egy kis apa féle hurkát meg az általam sütött kis nyuszi gombócokból.
Aztán csak be jutok a saját ágyamra... M. pedig költözik a vendégre, koszosan nem alszik velem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése