2014. február 26., szerda

Kit Mi motivál?

Mindenkit más motivál az élet folytatásához.

Ez... ez a videó mindet elmond:


Engem is sok minden motivál, hogy elérjek valamit.
Szüleimnek való megfelelés... Barátoknak való segítség...
Magamnak való megfelelés...

Bírod még! Bírod még és akkor is fel állsz!
Az élet adja a legnagyobb pofont! De Te fel állsz! Bemutatsz azoknak akik a padlóra küldtek. Fel állsz és emelet fővel folytatod tovább az életed, a saját életed!

Nos azt hiszem ennyit a motiválásról :)

Megyek és megpróbálok rendet vágni magam körül mert csak úgy lehet igazán tanulni és dolgozni és megfelelni az elvárásoknak melyeket magam hoztam létre hogy rend van körülöttem, és a káoszt visszább szorítom.

Oh és ha eltűnne a videó a Youtubról (mert mostanában elég sűrűn csinálja ezt...) itt van még egyszer XD


2014. február 24., hétfő

Kaptam egy választ

"Szia!  (mert a normális emberek között így szokás, még akkor is ha valaha barátok voltak is)

Nos, a válaszom tömören NEM.
A Pudingot majd elolvashatod, amikor felkerül a The Bridge oldalra, mivel Rora javítja nekem most. Cicából tanulva a mostani formájában nem küldöm el csak a közeli barátaimnak, aminek köréből te már rég kiestél, mert ki akartál esni.
A Missinghez meg nem adom a nevemet, sem az engedélyemet, hogy feltedd, mivel újra olvastam és szörnyűnek, és gyerekesnek tituláltam. Át kéne írni, de nem akarok veled írni, ergo a Missing 2-öt sem fogom megírni veled, bár ha az elsőt nem engedem feltenni sehova, akkor a másodiknak már semmi értelme. De ha tudomásomra jut, hogy ennek ellenére felteszed valahova, hidd el azt te sem fogod megköszönni, amit tenni fogok akkor. Ez nem fenyegetés csak nyomatékosítása annak, hogy jobb ha figyelembe veszed azt, hogy nem akarom sehol sem látni. Se a nevemmel, se a nevem nélkül.

Azt meg, hogy ilyen formális és seggnyaló stílusban küldj nekem levelet, felháborítónak tartom főleg, hogy akkor keresel meg, amikor kell valami neked!
Mondjuk a fogalmazáson nagyon nem csodálkozom, Máté mellett tőled más nem várható.
De hogy a felől érdeklődj, hogy velem mi van, miután majdnem másfél évig le se szartad, ezt pofátlanságnak tartom!!
Azt meg, hogy a barátságunk annyira volt neked fontos, mint egy koszos papír zsepi, amit a következő sarkon kidobsz a kukába, tudomásul vettem és ehhez tartom magamat, ha lehet, akkor te is tedd ezt, köszi.

Egy dolgot viszont megköszönök, méghozzá Katát. Mert benne minden meg van ahhoz, hogy nagyon jó barát legyen, kellő spontaneitás és életrevalóság van benne, ami belőled egy az egyben hiányzik. Vele nincs az az érzése az embernek, hogy tojásokon jár körülötte, és mindent meg lehet beszélni sértődés nélkül.
De őszintén csodálkozom, hogy még hajlandó veled szóba állni  azok után, amiket megcsináltál, vele aztán eljátszottad a nagy halált. Minden tiszteletem az övé.

Szóval, hogy hogy vagyok, ne izgasson, engem sem izgat, hogy veled mi van. Meg van az életem, amiből nem hiányzol már, és nem szándékozom visszaengedni bele téged, egy pofára esés elegendő volt.

És nem kell válaszolnod a levelemre, a te email címed miután elküldöm ezt az emailt, úgyis a kéretlenek közzé kerül. Arról nem s beszélve, hogy már ezen leveled megfogalmazásából látszik, hogy nem is te szólnál a levélből hanem Máté, amire meg rohadtul nem vagyok kíváncsi. Mert amióta vele vagy, nem vagy önmagad, akivel elkezdtem barátkozni, hanem őt majmolod. És nem csak nekem ez a véleményem, csak én ki is mondom.

Összegezve mindenre a válaszom egy NEM. Az meg, hogy ezzel, hogy birkózol meg már nem az én problémám.

Pápá"


Szerintetek?
Vélemmények?

2014. február 21., péntek

Lelki válság -> alkotás

Nem rég világított rá egy jó barát hogy akárhányszor panaszolom, hogy baj van a pici lelkemmel mindig valami sütit sütök... hát mostanában egyre többször fordul elő ez velem... Most is ez történt... Neki álltam sütni, mert lelki bajaim vannak nem is kevés.
Hát íme az alkotás (alatta recepttel, még lejjebb pedig a probléma)











Sajnos kihányták a belüket... valamiért nem akartak egyben maradni... pedig nagyon igyekeztem... Egyébként irtó finom lett.. nem tudom mennyi marad meg saját kóstolgatásra.

Szóval itt az eredeti recept:
"





A nyuszis (Bunnies) recept, ha még nem lenne meg:

40 dkg liszt
1 tk cukor
2,5 dkg élesztő
2 tk só
20 dkg tejföl
60 ml víz
4 dkg vaj
1 tojás

Elkészítés:

A vajat, a tejfölt és a vizet egy kis lábaskában összemelegítjük, de nem főzzük. Langyosan belekeverjük a többi hozzávalóval együtt a dagasztógépbe. Az élesztőt meg lehet futtatni is, én nem szoktam. Sima dagasztóprogramon szép fényes, lágy tésztát dagasztunk. A liszt mennyisége tejföl függő. Én 20% os tejfölt használtam. Ha lágy nagyon a tészta akkor lisztezni kell, ha sűrű, akkor egy kis folyadékot, vizet hozzáadni.

Duplájára kelesztjük, majd lisztezett deszkára borítjuk és 16 egyenlő részre osztjuk. Kb 6 dkg-os pici cipócskákat formálunk, mintha zsemlét gömbölyítenénk, csak oválisabbra hagyjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk és konyhai, vagy bármilyen ollóval kis füleket vágunk.
Ezután a szemeket rakhatunk, szemes borsból pl.

Tojással lekenjük és még pihentetjük kicsit, amíg a sütő felmelegszik. Forró sütőben sütjük, amíg szép barna színű nem lesz."

Amit máshogy csináltam:
A recept nem írja, de én tejet is raktam bele és nem kelesztő gépben készült hanem kelesztő tálban pihengetett közben megjárt kb. 35km-rt és szerencsére nem fázott meg, jó meleg volt a kocsiban. Ja és két tojás halt bele, egy a tésztába egy pedig a megkenegetett gombócok tetejére... Sajnos nem néz ki olyan jól, de az íze akkor is finom (^.^)





És a probléma:



Elgondolkodtató problémával kerültem szembe...
Költözés...
Sokaknak nem nagy kunszt fogják a motyójukat és odébb állnak. Nekem tiszta lelki trauma. Mindenhonnan csak azt hallom hogy de jó lenne neked ha el költöznél, arra senki nem kíváncsi hogy félek?
Rettegek attól hogy elveszítem a lábam alól a talajt.
Bár már így is rezeg a léc rendesen. Nem bírom kialudni magam rendesen, álmatlanul üldögélek a gép előtt mert M-től nem tudok lefeküdni az ágyamba, nem akarok közösen aludni, szeretnék egyedül lenni, és hiába szeretném ha nem megy.
Mi lesz ha össze költözünk? Át költözök a rekamiéra? Ez milyen már?
Szóval még álmatlanul próbálok minél több dolgot össze szedni, lassan megírom a listát hogy mi szól mellette és mi szól ellene. Amelyik hosszabb lesz az dönt, de ez megint csak hangulat függő, mert ami most gond az holnap nem biztos hogy az és ez visszafele is igaz.
Azt hiszem megyek eszek egy kis apa féle hurkát meg az általam sütött kis nyuszi gombócokból.
Aztán csak be jutok a saját ágyamra... M. pedig költözik a vendégre, koszosan nem alszik velem.

2014. február 15., szombat

Létezem...

Hosszú idő után először végre sikerült le ülnöm kicsit békésen. Eddig mindig rohantam vagy zombultam, vagy valamit mindig kellet intéznem. Nem volt egyszerű. Újra suliban, újra akadályokat kellet vennem.
De vannak jó hírek is. Pl: M. haza jött finn országból és hozott egy csomó mindent mutogatóba és fényképet és ragaszkodást, és sok sok mosolyt. (havat szerencsére nem XD )
Szóval ezeket kaptam tőle:

(Egy rém aranyos rénszarvas = Rémszarvas)



Íme kombóban a dolgok: Rémszarvaska, csoki (Vörös áfonyával töltve ét csokis...) Fűszerkeverék (A halászat nagy földjéről, hal fűszerkeverék) mentolos cukorka (csokival töltve)



Neki estem varrni is... csak sikerült elrontanom így a kedvem is el ment tőle (igazából nem volt időm helyre hozni lefejteni, meg semmi)









Ezek után ülök és persze találnak ki nekem házifeladatott... Megyek fát vágni de elötte még berakok pár apróságot :)
Csütörtökön este (Na jó dél után) M kitalálta hogy menjünk el kirándulni, közöltem vele hogy hideg van. Akkor választási lehetöség átköltöztetjük a cuccokat vagy kirándulunk. Hát költöztettük a cuccokat...
Hát a Rökamét nem fogom elfelejteni... Piszok nehéz darab!

(Rökamé szét szedve)

Aztán jöttek a többiek felmosás után és kb.-re kitakarítás után de szerintem még igy is kosz van, de legalább már otthonosabb a darab.
Erre a sarokra külön büszke vagyok:

(Társalkodó rész)

Persze van tanuló sarok is, vagy munka sarok kinek hogy...
Még nincs kész még nincsen minden a helyén.


(asztalok)

Viszont az ágy elhelyezésével még bajaim vannak... valahogy nem találom a helyem rajta... De talán azért mert még kicsit idegen a dolog...


Viszont a fal nagyon pöpec lett, M tud valamit ha egy kis rendezésről van szó (^.^)


A varró sarkam is ki lett alakítva, persze még nem végleges mert még nem nagyon dolgoztam ott... de majd csak meg lesz oldva valami :)







Na ennyit a nyugis pihiről (^.^) Mehetek... most épp boltba szalajtottak el... de nem értem miért nem fogják fel hogy én is rohangálok egész nap.... nem csak ők... Na mindegy ez egy másik poszt témája lesz.
Na mentem...