Tessék kellet nekem magam el kiabálni? ismét egy ökörköri nagy ökörséget álmodtam.. jó mese alap lenne az fix... farkasok vámpírok... dúvad kutyák.... szerencsére csak néhány érzésre és némi kalandra emlékszem.. lejegyzetelni így nem tudom mert mért menne ^^ egyébként se nagyon lenne érthető...
Na de azért nézzük csak... volt egy ház... abban éltem én egyedül elég nagy volt (hangosított a mostanira) aztán volt ott egy krapek akivel "paszta puttaneszkát" (na ezt se tudom hogy kell leírni...) készítettem (na ö volt a vámpír) és valami rejtélyt kellet megoldani. kirohantunk a kocsihoz bevágódtunk aztán még mindig nagyon zilált lékekkel külsővel beszéltünk aztán jött a farkaska... bekerült valahogy a kocsiba... ja a vámpír az én gondolataimat nem tudta olvasni mert valahogy túl zilált vagyok neki... ezt a részt nem értettem... aztán a farkas aki bekerült a kocsiba az meg át akart változni... nem hagytuk... a srác (mármint a vámpír) kilökte kocsin kívülre. aztán el hajtottunk. viszont a farkas vagy négy utcán keresztül üldözött minket. végül vissza értünk ugyan oda ahonnan le indultunk... ki szálltam a kocsiból és a farkasok majdnem szét szedtek... végül az üldöző farkas megmentett.
még az elején volt hoyg nappal a farkas srác ember alakban ott virít nekem és közli nem örül hogy találkozom a vámpír krapekkal mert nem tesz majd jót nekem.. meg hoyg félt.. és ott ölelgetett... akkor valószínűleg vele voltam... de hogy hogyan tova.. na az pasz...
Nagyon reggel van, de ha megpróbálok vissza aludni akkor nem fog menni így próbálkozom a régi jó szokássommal.. lefoglalom magam... ha ez se jön be akkor így jártam... Nekiesek és keresek egy jó mesét és meg próbálom folytatni... nyaff... lesz ma még egy két harcom... uh bele gondolni is rossz....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése