Valahol a világban el tűnt egy értelem..
kicsit el vagyok veszve és el tűntem az éterben... eltűntem a világban.. eltűntem a dolgok mögött a teendők betemetnek.. a fejem sajog a világ pedig nem áll meg.. nekem is hajtani kell tovább mert mindenki úgy rohan.. nekem pedig a perceim meg vannak számlálva.
Valahogy mindig minden eltűnik...
Próbálom magam utol érni, de betemet a munka a takarítás, a mosás, a teregetés, a hajtogatás, rámolás, aztán játékok össze pakolása,m majd megint egy kis munka, aztán főzés, mosogatás, edény elpakolás, és vég nélkül kering a kör tovább...
Aztán néha le merek ülni kicsit létezni... csak úgy horgolni, aztán esetleg olvasni, végül de nem utolsó soron naplót írni... és megint a feje tetejére áll a világ.
Valahol nagyon el vagyok csúszva veszve... nem igazán érzem jól magam, ez a fránya fejfájás.. és a folytonos munka, mindig körülnézek és találok valami vackot...
Persze az se segít túl sokat hogy párom túl vállalta magát, ezért nem nagyon van itthon nem vesz részt az életünkbe...
Szóval megyek rohanok tovább... most horgolni úgy se tudok, szóval szomorú szamuráj marad az olvasás... ha sikerül.
