2016. június 19., vasárnap

jártamban keltemben

Mostanában volt lehetőségem utazgatni és sikeresen beszerezni a fontosabb hozzávalóimat mint például egy könyv sorozat hiányzó részei.
Tehát Immár felvértezve magam új könyvekkel vágok bele a következő kalandba.
Reményekkel telve várom a csodát.
Csoda... na igen az kellene nekem nem kevés... és nem is kicsi.
Volt lehetőségem kipróbálni magam a kereskedelemben. Nem jött be. Nem az én világom. Maradjunk csak a jól bevált programnál... nem vagyok életre való azt hiszem. Kicsit elszontyolodtam hogy mennyire nem vagyok jó semmire. Enyhén kudarcnak könyveltem el az utolsó munkahelyemet. Most mégis ott vagyok hogy talán... talán nem is baj. Jó szívvel váltak el útjaink, ezzel nem is lenne gond. csak most úgy ülök itt hogy nincs más kilátásban. Ami lenne onnan nem hívnak. Az államvizsga is egyre közelebb. és félelmetesen közel van.
Rettenetesen közel van és úgy érzem a napok csak elszáguldanak mellettem, én pedig csak ülök a vonaton és robogok ki tudja hova merre meddig.