2015. december 29., kedd

Megújulás


Végre eljutottam oda hogy a sejhajomon ülve töltsek pár napot. Ennek köszönhetően a szakdolgozatom is dagadt egy kicsit, sajnos még nem teljes a darab, pedig már kész kellene lennie (~.~), de a remény hal meg utoljára... sikerülni fog!
Ezenkívül sikerült el jutnom oda hogy a Cosplay oldalamat és a facebookos oldalrészt is megújítsam.

Oh de hogy ennél jóval jobb témákról is szó essen:
Karácsony!
Sikeresen túl éltem :)
A családdal töltött idő nagyon jó volt, és élvezetes. Az ajándék osztásnál olyan jól esett mindenkinek örömet szerezni. Jó volt látni mindenkinek a csillogást a szemében hogy olyan hasznos dolgot talált amit kézzel tudtam készíteni.
Szóval azt hiszem jól záram az idei karácsonyt :) Mindenkinek tudtam adni hasznosat is meg aranyosat is meg kézzel készültet is :)

Utólag is Kellemes karácsonyt és előre Boldog Új évet !

2015. december 14., hétfő

emlék

Nagyon rég nem éreztem magam így... ugyan a helyszín megváltozott, de feledhetetlen élmény mikor újra megtörténik ami évekkel ezelött megtörtént.
Furán hangzik tudom... de nagyon jól esett... édesanyám befonta a hajam! Nagyon régen történt, talán már 10 éve is mikor utoljára ilyet kértem tőle. Állítása szerint mert mások okosabbak ügyesebbek voltak, de ez nem igaz... vissza tekintve látom már hogy nem igaz!
Még most is olyan jó érzés ha Ő fonja minden izé-bizé ellenére is. Szerinte nem szép... szerintem a legszebb.
Sose tudtam magamnak befonni, anya viszont hiába állítja hogy nem tudja megcsinálni, még mindig nagyon szépen fon!
Köszönöm!

2015. december 12., szombat

kettőt alszunk

Ezt még régebben hallottam egyetemi éveim elején, még ifjú voltam és óvatlan. Az első félév végére megértettem miért is alszunk kettőt karácsonyig...
Most pedig így a végéhez közeledvén, arra kell rájönnöm, hogy ez nagyon sokszor lesz így... nem tudok ezer felé szakadni, sajnos a spontaneitás kihalt belőlem, dolgozom tanulok szakdolgozatot írok, egyszerűen nem megy ennyi felé. A hobbijaimat leredukáltam minimálisra, és csak olyankor foglalkozom velük ha mással már tényleg nem tudok. Legjobb példa erre, hogy menet közben mikor utazom és már nem tudok tanulni, mert rosszul leszek az olvasástól neki állok horgolni, vagy hímezni; nem a legjobb megoldás, de így talán néha kikapcsol az agyam.
Bár mostanában nem sikerül a dolog... nem kapcsol ki aludni se tudok rendesen folyton folyvást csak jár. Ébresztő előtt kelek kipattanok és aztán egész nap hajtás... úgy érzem két végéről égetem a gyertyát, meg kéne állni különben hiába hozza ki a gép hogy nem nézek ki többnek mint 20, de akkor is.
Nem gond, megoldjuk mindig mindent meg lehet oldani... alvás hiány... mi az nekem?
Legfeljebb ingerlékenyebb leszek a szokottnál is jobban.
S itt a másik fő gond... ingerlékeny vagyok, iszonyat ingerlékeny vagyok és ez a környezetemmel nem tesz túl jót... se páromnak se családomnak.
Megint el jött az az érzés hogy legszívesebben elmenekülnék a világ végére és csak lennék.. valahogy el lennék... nem kéne foglalkoznom semmivel és senkivel.
Szép vágyak csak sajnos nem túlzottan megvalósíthatóak...
Megyek megpróbálom kikapcsolni a fejem, húgomnak köszönhetően végre újra érdekel egy sorozat, és most lefoglal... végre...